Üt a 2 éves gyerek: miért agresszív a kisgyerek, és mit tehetnek a szülők és a pedagógusok

Kevés dolog olyan felkavaró egy szülő számára, mint látni, ahogy kedves kétéves gyermeke megüt egy másik gyereket, vagy hallani a bölcsődében, hogy „megint történt valami”. Sok szülő attól tart, hogy ez azt jelenti, valami nincs rendben, vagy hogy gyermekére ráragad az agresszív címke. A pedagógusok is túlterheltnek érezhetik magukat, ha egy kisgyerek egy nyüzsgő csoportban újra és újra kitör.

Az ütés, lökdösés és a dolgok kikapása ebben a korban nagyon gyakori. Általában a nagy érzelmek és a még fejlődő készségek jele, nem a rossz jellemé. A biztató az, hogy az otthoni és a bölcsődei vagy óvodai felnőttek nyugodt és következetes támogatásával a legtöbb kisgyerek jobb módokat tanul meg az érzései kezelésére. Ez az útmutató elmagyarázza, miért történik, és mit tehet.

Miért ütnek a kétévesek?

A kisgyerekek ritkán ütnek azért, hogy kegyetlenek legyenek. Sokkal gyakrabban az ütés a leggyorsabb eszközük, amikor valami túl soknak bizonyul. Gyakori okok:

• Korlátozott beszéd. A kisgyerekek gyakran sokkal többet értenek, mint amit el tudnak mondani. Ha nem találják a szavakat arra, hogy „Ez az enyém” vagy „Mérges vagyok”, a kezük beszél helyettük.
• Frusztráció. Önállóan csinálni valamit, de még nem tudni, nagyon frusztráló lehet.
• Még fejlődő impulzuskontroll. Az a képesség, hogy megálljunk és gondolkodjunk, mielőtt cselekszünk, évek alatt érik be. Kétévesen az érzések gyakran azonnal tettekké válnak.
• Utánzás. A kisgyerekek lemásolják, amit látnak, más gyerekektől, testvérektől, felnőttektől vagy a képernyőn.
• Túlingerlés és fáradtság. A zaj, a tömeg, az éhség vagy egy kimaradt alvás túllökheti a kisgyereket a határain.
• Az ok és okozat kipróbálása. Egyes kisgyerekek egyszerűen azért ütnek, hogy lássák, mi történik, különösen, ha ez nagy reakciót vált ki.
• Változások és stressz. Egy új kistestvér, a bölcsőde elkezdése vagy más változások egy ideig gyakoribb ütésben is megmutatkozhatnak.

A harapás sok hasonló okból jelenhet meg, de az ütés gyakrabban kapcsolódik a pillanatnyi frusztrációhoz és kommunikációhoz.

Mit tegyen az adott pillanatban?

Az ütés utáni másodpercekben adott reakciója többet számít bármilyen későbbi kioktatásnál. Törekedjen arra, hogy nyugodt, gyors és egyértelmű legyen.

• Maradjon nyugodt. Egy erős érzelmi reakció megijesztheti gyermekét, vagy egyes kisgyerekeknél még érdekesebbé teheti az ütést.
• Állítsa le a viselkedést szelíden, de határozottan. Fogja meg a kezét vagy vigye odébb, és mondja egyszerűen: „Nem engedem, hogy üss.”
• Nézzen rá a másik gyerekre. A megütött gyerek megvigasztalása együttérzést mutat, és elviszi a figyelmet az ütésről.
• Nevezze meg az érzést. „Mérges vagy, mert elvette a kisautót.” Ez segít a gyereknek összekapcsolni az érzéseket a szavakkal.
• Beszéljen röviden. A kétévesek nem tudnak hosszú magyarázatokat követni, amikor fel vannak zaklatva.
• Ha kell, tartson rövid szünetet. Egy csendesebb helyre vonulás egy felnőttel mindenkinek segíthet megnyugodni.
• Soha ne üssön vissza. A testi fenyítés azt tanítja, hogy az ütés a problémák megoldásának egyik módja.

Tanítsa meg, mit tegyen helyette

Megmondani egy kisgyereknek, mit ne tegyen, csak a feladat fele. Azt is meg kell tanulnia, mit tehet, amikor nagyok az érzései.

• Adjon neki egyszerű szavakat: „Állj”, „Enyém”, „Én jövök”, „Segíts”.
• Mutassa meg a gyengéd érintést. Gyakorolják a „puha kezeket” simogatással, pacsival vagy öleléssel.
• Kínáljon biztonságos módokat az erős érzések levezetésére, például a dobbantást, egy puha játék szorongatását vagy a fal tolását.
• Tanítsa meg segítséget kérni. Bátorítsa gyermekét, hogy ha gond van, forduljon egy felnőtthöz.
• Gyakoroljanak nyugodt pillanatokban. Játsszanak el helyzeteket játékokkal, olvassanak könyveket az érzésekről, és beszéljenek egyszerű helyzetekről.
• Vegye észre és dicsérje a jó pillanatokat. „Szavakkal kérted a labdát. Ügyes vagy.”

Megelőzés: a kiváltó okok csökkentése

Sok ütéses helyzet elkerülhető, ha észrevesszük, mi előzi meg.

• Tartson kiszámítható napirendet rendszeres étkezésekkel, uzsonnával és pihenéssel
• Figyeljen a fáradtság, az éhség vagy a túlingerlés jeleire, és lépjen közbe időben
• Legyen elég kedvelt játék a konfliktusok csökkentésére, és segítsen a sorra kerülésben
• Előre jelezze az átmeneteket, például a pakolást vagy a játszótérről való indulást
• Maradjon a közelben, amikor más gyerekekkel játszik, amíg kisgyereke tanul
• Biztosítson sok mozgásos játékot, hogy az energia pozitív módon vezetődjön le
• Korlátozza a képernyőn látható agresszív tartalmakat

Következetesség otthon és a bölcsődében

A kisgyerekek akkor tanulnak a leggyorsabban, ha a körülöttük lévő felnőttek ugyanúgy reagálnak. Ha az ütés otthon, a bölcsődében vagy óvodában, illetve mindkét helyen előfordul, az együttműködés valódi különbséget jelent.

• Egyezzenek meg egyszerű közös szavakban, mint a „puha kezek” vagy a „Nem engedem, hogy üss.”
• Osszák meg, mi váltja ki az ütést, és mi segít gyermekének megnyugodni.
• Tartsák a kommunikációt nyitottnak és ítélkezésmentesnek. A pedagógusok és a szülők egy csapatban vannak.
• Ne büntesse otthon azért, ami a bölcsődében történt. A pillanat elmúlt, és a kisgyerekek nem kötik össze a kettőt.

A minták rögzítése

Egyszerű jegyzetek segítenek a felnőtteknek látni, mi történik valójában. Minden esetnél hasznos lehet feljegyezni:

• A napszakot, és hogy mi történt közvetlenül előtte
• Kik voltak érintettek, és hol történt
• Hogyan érezhette magát a gyermek, például fáradt, éhes vagy frusztrált volt
• Hogyan reagáltak a felnőttek, és mi segített

Néhány hét alatt gyakran kirajzolódnak minták, például ütés ebéd előtt vagy zsúfolt szabad játék közben, ami sokkal könnyebbé teszi a megelőzést.

Mikor kérjen további segítséget?

A legtöbb kisgyerek egyre kevesebbet üt, ahogy fejlődik a beszéde és az önuralma. Érdemes gyermekorvoshoz vagy gyermekfejlődési szakemberhez fordulni, ha:

• Az ütés a következetes támogatás ellenére nagyon gyakori, erős, vagy idővel rosszabbodik
• Gyermeke gyakran súlyosan megsebesíti magát vagy másokat
• Aggályai vannak a beszéddel, a megértéssel vagy a játékkal kapcsolatban
• Az agresszió jóval a kisgyermekkoron túl is folytatódik
• Egyszerűen aggódik, vagy bizonytalan abban, hogyan segíthetne

Segítséget kérni pozitív lépés, nem a kudarc jele.

Szülők és pedagógusok kapcsolatban

A világos és időben történő kommunikáció mindenkinek segít nyugodtan és következetesen reagálni. A kidsday-t használó intézményekben a pedagógusok azonnal rögzíthetik az eseteket, és a kidsday alkalmazáson keresztül híreket és jegyzeteket oszthatnak meg a szülőkkel, a szülők pedig közvetlenül üzenhetnek a pedagógusoknak. Idővel ezek a feljegyzések megkönnyítik a minták felismerését, a fejlődés követését és a következő lépésekben való közös megállapodást.

Végszó

Az ütés a kisgyermekkor normális, bár nehéz szakasza. Nyugodt reakciókkal, világos határokkal, sok tanítással és az otthon és a bölcsőde jó együttműködésével a legtöbb gyerek megtanulja szelídebben kezelni a nagy érzelmeit. Legyen türelmes, vegye észre az apró fejlődést, és ne feledje, hogy gyermeke még tanul.